Szimin Behbaháni (1927-2014, Teherán) perzsa költő, a kortárs perzsa irodalom meghatározó alakja. Számos elismerése mellett kétszer jelölték Nobel-díjra. Fontosabb kötetei: A törött lant (Seh-tar-e Shekasteh, 1951), Lábnyom (Ja-ye Pa, 1954), Csillár (Chelcheragh, 1955), Márvány (Marmar, 1961), Újjászületés (Rastakhiz, 1971), A gyorsaság és tűz útja (Khattize Sor’atva Atash, 1980), Arzhan síkság (Dasht-e Arzhan, 1983), Papír ruha (Kaghazin Jameh, 1992), A szabadság ablaka (Yek Daricheh Azadi, 1995), Összegyűjtött versek (Teherán, 2003), Talán a Messiás (Shayadke Masihast, Tehran 2003), Egy csésze bűn (A Cup of Sin [Válogatott versek angolul], 1999). Első és egyetlen magyar fordításkötete 2013-ban a díjátadóra jelent meg Elhagyott szentély címmel. Díjai: Human Rights Watch Hellman-Hammet Grant (1998), Carl von Ossietzky-medál (1999), Nobel-díj jelölés (1997, 2006), a Norvég Alkotók Szövetségének Szabad Önkifejezésért Díja (2006).