Eloy Sánchez Rosillo (1948, Murcia) 7 éves korában árván maradt, apja halála mélyen meghatározta gyermekkorát és munkáinak - mulandóság-érzést, veszteség-tudatot és elégikus hangvételt adott. A Murciai Egyetem filozófiai-bölcsészettudományi karának római filológiai szakán magiszteri képzésen vett részt. 1973 nyarán Olaszországba utazott a perugiai Universita per Stranieri-n tanult olaszul. A Murciai Egyetem bölcsészettudományi karának spanyol irodalom professzora. 1977-ben megkapta az Adonais-díjat Maneras de estar solo című könyvéért, ami belépője volt egyúttal a spanyol kortárs költészetbe is. 1989-ben írta meg doktori disszertációját Luis Cernuda életéből a murciai egyetem bölcsészettudományi karán, amely a Fuerza del destino, la vida y la poesia de Luis Cernuda címmel jelent meg 1992-ben. Mindeközben több verskötetet írt: Páginas de un diario (1981), Elegías (1984), Autorretratos (1989). Későbbi művei: La vida (1996, tizedik kiadás 2008-ban), La certeza (2005) - ez a mű megjelenése évében elnyerte a Nemzeti Kritikai Díjat, Oír la luz (2008), Sueno del origen (2011), Antes del nombre (2013).