Az újlatin nyelvű irodalmakhoz képest – a franciához, az olaszhoz, de még a spanyolhoz képest is – a portugál irodalom felé viszonylag kevesebb figyelem irányul a magyar irodalmi tudatban. Ennek a hiánynak a felszámolásában jelentős szerep hárult Pál Ferencre. Ez igaz rá oktatóként is, hiszen a portugalisztika iránt érdeklődő diákoknak nagy hozzáértéssel segít eligazodni abban a gazdag és bonyolult szövegvilágban, amit a portugál nyelvű irodalom jelent. Fordítóként, szerkesztőként és szerzőként is jelentős életművet mondhat a magáénak, és itt nem csak José Saramago regényeinek magyarra való átültetésére gondolunk, de az újbrazil líra legkiválóbb alkotóinak kiemelendő tolmácsolására is.

A PEN Club és a Janus Pannonius Alapítvány jelentős professzionális teljesítményként köszöni meg ezúttal azt is, hogy Pál Ferenc szerkesztői és fordítói munkássága eredményeként megjelenhetett Augusto de Camposnak, a Janus Pannonius-díj tavalyi nyertesének első magyar kötete.

Amikor Pál Ferenc ezt a műfordítói díjat kapja, nemcsak visszafele pillantunk, hanem fél szemmel a jövőbe is, ugyanis nem titok, hogy újabb nagyszabású vállalkozásba kezdett Fernando Pessoa válogatott verseinek új magyar kiadásával. Ez nem teljesen úttörő vállalkozás, Pessoa nem ismeretlen a magyar olvasónak, de ez a kötet jelentősen kiegészíti és elmélyíti azt a képet, amellyel Pessoaról rendelkezünk. Ezek az előzetes várakozások, de biztosra vesszük, hogy ez a díj ösztönözni fogja arra Pál Ferenc professzort, hogy ezt az ígéretes válogatást minél hamarabb letegye az érdeklődő magyar publikum asztalára.