Hírek

Találatok: 1-3 | Összesen: 3 találat 1 oldalon. előző következő
A világ egyik legrégebbi, 1222-ben alapított egyetemen nyolc évszázad alatt számtalan kiválóság tanított és tanult. Mindezek emlékét nem őrzik szobrok az egyetem területén. Ezért a magyar költészet iránti különösen nagy elismerésnek és hazánk jelentős kultúrdiplomáciai sikernek számít, hogy az egyetem főépületének, a Maldura palotának a kertjében mostantól ott áll az első magyar költőnek, az egykori padovai diáknak, Janus Pannoniusnak a szobra.


A valós méretű bronzszobor, Oláh Arré Éva szobrászművésznő remekbe szabott alkotása, amely generációkon keresztül fogja emlékeztetni a történelmi olasz város lakosait és a híres egyetem hallgatóinak elkövetkező generációit Janus Pannoniusra a magyar és az európai felvilágosodás egyik legnagyobb alakjára.

Az avató ünnepségen Pádova polgármestere, Rosario Rizzutto az egyetem rektora és vezetősége mellett Francesco de Rebotti, Narni város polgármestere is részt vett. Magyar részről a Janus Pannonius Nagydíj Alapítványt és a Magyar PEN Clubot Szőcs Géza elnök képviselte és a milánói Főkonzulátus illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda képviselői mellett a magyar irodalom és tudományos élet számos rangos képviselője is részt vett.

„A szobor abszolút expresszív kell, hogy legyen, de ugyanakkor a mához kell, hogy szóljon. Na most a modernitása ennek a szobornak abban rejlik, hogy el van derékban vágva például. Tehát ez a kompozíció ez nem igen, nem nagyon használt a háromdimenziós művészettörténetben. Egy nagyon egyszerű talapzaton áll minthogyha ebből nőne ki. Na most számomra ez egy nagyon nagy feladat volt és egy nagyon nagy megtiszteltetés mert hiszen ez azt jelenti, hogy Magyarország és Olaszország újra összeölelkeznek és nagyon örülök, annak, hogy ehhez hozzá tudtam ezzel járulni.” – Oláh Arré Éva.

Az szoboravató alkalmából az egyetemen egy tudományos konferenciát is szerveztek a Maldura Palotában. Előadók: Prof. Rosario Rizzuto, a padovai egyetem rektora; Prof.ssa Anna Bettoni, a padovai egyetem Bölcsészkarának igazgatója; Prof. Alessandro Paccagnella, a padovai egyetem Nemzetközi Kapcsolatainak rektorhelyettese; Szőcs G.za, a Magyar Pen Club eln.ke, a Janus Pannonius Díj Alapítvány elnöke; Csorba László történész; Sárközy Péter irodalomtörténész.

Az eseménysorozatot ünnepi koncert zárta a páduai, Liviano Palota, Triászok Termében.
A Magyar PEN Club által szervezett a Keller Quartett és Bogányi Gergely nevével fémjelzett koncert hatalmas sikert aratott. Az előadott művek legtöbbje magyar tematikájú alkotás:

  • I. rész: Diruta, Palestrina, Mosto, Faragó, de Monte, Vivaldi, Mozart művei. Előadók: Faragó Béla – zeneszerző, orgona, Kővári Eszter Sára – szoprán, Németh Judit – mezzo, Jekl László – basszus, Keller András – hegedű, Környei Zsófia – hegedű, Gál Zoltán – mélyhegedű, Szab. Judit – csell., Kaczander Orsolya – fuvola, Kakutani Satoko – hegedű, Gy.ngy.si Levente – csembaló
  • II. rész: Palestrina .s Gounod művek Liszt Ferenc átiratában. Előadó: Bogányi Gergely – zongora


Szelleme egyre dicsőbb…

2015. Szeptember 2.
A Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat a The New York Times már a költészeti Nobel-díjként emlegeti. A Magyar PEN Club által adományozott kitüntetés 50 ezer euró pénzjutalommal, Zsolnay porcelánszoborral, magyar nyelvű díszkiadással és nem akármilyen protokollal jár. Idén például a milánói világkiállítás magyar pavilonjában, Pécsen és Budapesten ünnepelték az idei díjazottakat, Charles Bernstein amerikai és Giuseppe Conte olasz poétát. Lapunk munkatársai mindhárom helyszínen jelen voltak.

A MENNY MINDEN WHISKEY-JE


Farkas Wellmann Endre (Milánó) Charles Bernstein és Giuseppe Conte, a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj idei kitüntetettjei olvastak fel kétnyelvű közös könyvük bemutatóján a milánói expó magyar pavilonjában megtartott esten, amely a díjátadó ünnepségsorozat első állomása volt. Az olaszországi bemutató apropója természetesen az, hogy az olasz költő hazájában magyar és olasz közönség előtt, több nyelven hangozzék a világlíra e két élő klasszikusának néhány műve, valamint hogy ekképpen is lehetőség nyíljon a két költőóriással való személyes találkozásra. Milánóban szép számban keresték fel péntek este a magyar pavilont a költészet iránt érdeklődők, a hangulatos esten közreműködött Szőcs Géza is, aki ezúttal költőként volt jelen a színpadon. Az est másik házigazdája Tomaso Kemény volt, aki műfordítóként az olasz–magyar irodalmi kapcsolatok egyik alappillére, ugyanakkor a díjkisztó grémium tagja.

Az alkalomra készült könyv (Giuseppe Conte–Charles Bernstein: Tutto il whiskey in cielo – Tutto il meraviglioso in terra / All the whiskey in Heaven – All the wonder of the world [A menny minden whiskey-je – A világ minden csodája]) a milánói Casa della Poesia, a Janus Pannonius Alapítvány és a Magyar PEN Club gondozásában jelent meg, igényes nyomdai kivitelben.

A díjazottak verseit magyar nyelven Török András színművész tolmácsolta.

EZ BIZONY EGY FORRÓ DÍJ


Legyen bárhol a protokoll, a tulajdonképpeni díjkiosztó mindenkori helyszíne a pécsi katedrális melletti Várfalsétány, néhány méterre az első magyar poéta sírjától. Szőcs Géza Kossuth-díjas költő, PEN Club-elnök és díjalapító szerint ugyanis ezeken a négyzetmétereken évszázadok óta ragyog a szellem világa. Nemcsak a szellem ragyogott, hanem a mediterrán nap is próbára tette a résztvevőket a déli órában. Charles Bernstein szinte ki is ejtette kezéből a fölhevült Janus-plakettet, és a közönség nagy derültségére kijelentette: „Ez bizony egy forró díj.”

Páva Zsolt polgármester az egykori pécsi püspök nemzetközi jelentőségéről beszélt, és igaza volt abban, hogy évszázadokkal ezelőtt jobban ismerték a költőt Európában, mint manapság, és ez ellen tenni kell, mint ahogy a költészet népszerűségének hanyatlása ellen is. Ezért társul Pécs városa a díj grandiózus projektjéhez. Charles Bernsteint Bollobás Enikő, az MTA doktora, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének tanára méltatta, szerinte az amerikai költő verseiben aktív együttműködésre és alkotó-továbbíró olvasásra hívja olvasóit – magyarul így mondhatnánk: „írvasásra”.

A másik díjazottat, Giuseppe Contét pedig Tomaso Kemény laudálta. „Giuseppe Conte költészete valamennyi nép mítoszi energiáiból táplálkozik. Olyan energiák ezek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan testvéreknek érezzük egymást” – kezdte az Olaszországban élő, magyar származású költő, műfordító, majd emelkedett hangnemben fejezte be: „A te költészeted, kedves Giuseppe, segít bennünket abban, hogy megtaláljuk a létezés és a természet eredeti forrását, amely a nőt és a férfit minden napkeltekor a megújuláshoz vezeti.” A díjátadót Janus Pannonius sírjának megkoszorúzása követte, majd az ünneplő társaság fölkerekedett, hogy Budapest közönségével is megismertessék a két költőóriást.

A LÉLEK A TEST ÉS A TEST A LÉLEK


Janus Pannonius születésének 581. évé­ben, telihold idején két világhírű költő olvasott fel az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében. Két olyan szerző, akinek költészete – Szőcs Géza elmondása szerint – még őriz valamit Janus Pannonius ógörög és latin műveken csiszolt szellemiségéből, s akik a költészet primer erejét a hagyománnyal, valamint az újító leleménnyel egyesítik.

A verseket eredeti és magyar nyelven (maguknak a műfordítást végző költőknek az előadásában) is meghallgathattuk. A beszélgetést és egyben felolvasást Bollobás Enikő, Tomaso Kemény és Szőcs Géza, a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj kuratóriumának tagjai moderálták. A két díjazott, Giuseppe Conte és Charles Bernstein szinte egymással ellentétes, ugyanakkor egymásnak nem ellentmondó költői világát ismerhettük meg.

Conte esztétikája az ősi, mágikus kultúrák tiszteletéből merít erőt, s központi szerepet tölt be költészetében a természettel és az anyaggal való kapcsolat. Kimeríthetetlen témája a nap és a tenger, ahogy ő fogalmazott, „soha nem fogja tudni abbahagyni a tengerről való írást”. Mikor a felolvasást követően filozófiájáról, test-lélek felfogásáról érdeklődtem, elmondta, hogy nem szereti, ha e két fogalmat különválasztják: „the soul is the body and the body is the soul” [a lélek a test és a test a lélek]. Mivel költészete fokozottan mitikus, érdeklődtem arról is, mit gondol a huszonegyedik századi ember mitológiájáról. Véleménye szerint nem új mítoszokat kell alkotnunk, hanem a régieket újraértelmezve, azokat újjáalkotnunk, csak így születhet meg a mai ember mítosza.

Egyébként Conte egész költészete „égető éhség a végtelenre”. Megértjük általa az élet és a természet hangját, amely még nem befejezett múlt, de jövő idő s a mindenkori jelen. Bernsteinre – aki a language-költők egyik vezéralakjaként lett ismert – leginkább a nyelv és a nyelvi logika játékosságának kihasználása és a különböző regiszterek egy versen belüli keverése jellemző, mint például az irodalmi nyelv, a zsargon vagy az üzleti nyelv. A költő, aki maga adta elő műveit, színészi profizmussal, élénk hangsúlyozással és önreflexív humorral tette ezt. Költészetét Bollobás Enikő igen találóan „figyelemköltészetnek” is nevezi. Charles Bernstein „számára a nyelv nem egyszerűen a költészet médiuma, hanem maga a tartalom, a költői megjelenítés tárgya…”.

Bernstein nyelvelmélettel és nyelvfilozófiával is foglalkozott, többek között Wittgeinstein nyomán. Kérdésemre elmondta, abban egyetért a filozófussal, hogy a nyelv maga a gondolkodás hordozója, véleménye szerint azonban a meglévőnél újabb nyelvi játékok kitalálása is a költő feladata.

Míg a nagydíjakat Pécsen, a műfordítói tevékenységért járó kitüntetéseket itt adták át, Makkai Ádámnak, valamint Wilhelm Drostének. Makkai Ádám Kossuth-díjas költő, műfordító, nyugalmazott egyetemi tanár olyan jelentős versek fordítását olvasta fel életművéből, mint Berzsenyi Dániel: Napóleonhoz, Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én, Áprily Lajos: Március, Nemes Nagy Ágnes: Fák, valamint Weöres Sándor Rongyszőnyegéből néhány verset.

Az angol fordítás után Wilhelm Drostének, a másik műfordítói díj birtokosának tolmácsolásában, németül is meghallgathattuk Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című művét. A nagyszabású irodalmi estet Banda Ádám hegedűművész játéka színesítette. Az est háromnyelvűségére utalva Bartóktól, Gershwintől és Paganinitől válogatott a művész.

A díjazottak tiszteletére két magyar nyelvű fordításkötet is megjelent. A könyvek a világhírű költők életművéből válogatott legkiválóbb verseket tartalmazzák G. István László, Gerevich András, Kerber Balázs, Szénási Ferenc, Szkárosi Endre és Szőcs Géza fordításában.

A Magyar Idők a díj jövőjére és a fordítások fontosságára vonatkozó kérdésére Szőcs Géza elmondta, hogy míg Magyarországon ugyan még mindig vannak szkeptikusok, számos amerikai és olasz fórum, közöttük a The New York Times is, költészeti Nobel-díjként emlegeti ezt a kitüntetést. A díjnak köszönhetően nemcsak a magyar irodalom világirodalmi rangja emelkedik, hanem a magyar olvasóközönség is olyan jelentős, külföldi szerzőkkel ismerkedhet meg, akik műveinek magyarra történő lefordítása mindenképpen hiánypótló tevékenység.


A Magyar PEN Club nemzetközi költészeti nagydíjat hoz létre. Ezt a költészet súlyának világszerte érezhető csökkenése indokolja, amit veszélyes tendenciának tartunk.


Adonis és Yves Bonnefoy nyerte idén a Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat
A költői művek száműzése egy technikailag mégoly tökéletes civilizációt is lélektelen falanszterré képes változtatni. A számtalan érdekellentét a bolygó egyes államai között felértékeli a lélektől lélekig történő párbeszédet, amely imperatívuszként jelenik meg, mint a kultúrák közötti bizalomépítés egyik legfőbb eszköze.

A költészetet persze elsősorban nem eszköznek tekintjük, hacsak nem a szellem, a lélek és az erkölcsök felnőtté válása eszközének. Még inkább: a nemesedésre törekvő emberi tudat önkifejező ereje megmutatkozásának.

Nagydíjunkkal tehát azokat a költői teljesítményeket, illetve költőket kívánjuk honorálni, akiket az emberi műveltség évezredei alatt felhalmozott szellemi és lelki vagyon, a nagy értékvonulatok igaz örököseinek tartunk. Azokat a művészeket, akik legtöbbet tették a korszerű, a világ mai állapotával összhangban levő kulturális tudatformák megjelenítéséért és gazdagításáért, bekapcsolódva műveikkel hagyomány és megújulás örök dinamikájába.


Ünnepélyes keretek között vehette át a Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat Szimin Behbaháni költő, világszerte elismert polgárjogi aktivista.

A Janus Pannonius költészeti nagydíj három elemből áll:

A diploma‐ a díj elnyerését igazoló hivatalos dokumentum egy egyedi tervezésű, kézzel készített kecskebőr bevonatú diploma. A diploma 2 példányban készül, egyiket a díjazott kapja meg, a másodpéldányt az Alapítvány levéltárában helyezik el megőrzésre.

A Trófea‐ a díj nyertesének készített, névre szóló emléktárgy. A 43 cm magas, eozin
technikával készített trófea, Janus Pannonius stilizált mellszobra, Erdei Viktor keramikus tervezőművész alkotása, amelyet a 160 éves világhírű Zsolnay Porcelánmanufaktúra készít.

A Janus Pannonius Költészeti Nagydíj pénzjutalmának összege 50.000 € készpénz.

Copyright PEN Club HUNGARY © 2014 · All Rights Reserved
designed by A77 Creative Studio